A kelta zene

Searles O'Dubhain �r�sa alapj�n

A zene m�gi�ja

B�rki, aki m�r foglalkozott m�gi�val tudja, hogy az rezg�seket �s egy�b megfeleltet�seket foglal mag�ba. Az anal�gi�k tana szerint mindenhez hozz�rendelhet� sz�n, hang, forma, att�l f�gg�en, melyik szf�ra uralja. A zene az egyik legjobban megfoghat� m�gia, ami a mai vil�g sodr�, felsz�nes �let�ben el�g jelent�s szerepet j�tszik. A m�gia a kort�rs zen�kben is jelen van, gondoljunk csak a VHK-ra. N�ha velej�r�ja egy koncertnek, m�skor egyed�l is meg�rint, amikor kedvenc zen�inket hallgatjuk.
Napjaink modern vall�si szervezetei el�nyt is kov�csolnak a zen�hez k�t�d� m�gi�b�l annak rem�ny�ben, hogy fejlessz�k k�z�ss�gi programjaikat. Ilyen a himnuszok �nekl�se, az orgonazene vagy a vall�sos k�rusm�vek hallgat�sa.
A zene, ha engedj�k, szinte minden helyzetben megv�ltoztatja tudat�llapotunkat. A kelt�k is hasonl� c�lb�l “haszn�lt�k”. Morgan Llwellyn's "Druids” c. muv�ben j� p�ld�kat tal�lunk arra, a druid�k hogyan alkalmazt�k a zen�t a m�gi�ban. A t�rzs druida vezetoje �nekkel k�sz�nt�tte a felkelo napot, a falu n�p�vel egy�tt �dv�z�lte, hogy visszat�rt a T�lvil�gr�l. Naplementekor �jabb, ez�ttal m�r b�cs�dalt �nekeltek. Ez a hagyom�ny m�g napjainkban is nyomon k�vetheto n�h�ny kelta ter�leten �s egyes Wicca covenek szertart�saiban.
Ilyen m�gikus �dv�zl�sre j� p�lda a “Carmina Gadelica” (Alexander Carmichael), mely mu tekint�lyes forr�sa a mai �s az osi kelta versel�s �s zen�l�s t�rt�net�nek.

A Hatalom Szavai

Sok m�gikus rendszerben a “Hatalom Szavai” - l�nyeg�ben az Istenek nevei - arra szolg�ltak, hogy kimond�sukkal rezg�seket keltsenek a M�gusban, ezzel hozz�seg�tve egy magasabb tudat�llapot el�r�s�hez. E szavak szolg�ltak arra is, hogy megnyiss�k az “Er�k�zpontokat”, vagyis a csakr�kat.
Ezen istennevek saj�t m�gikus �b�c�j�kb�l �p�lnek fel, a term�szetes hangz�st felhaszn�lva, kiv�lasztva a megfelel� rezg�s� bet�t/szimb�lumot. P�ld�ul: “YHVH -Yod Heh Vahv He”.

A Druid�k is hasonl�k�ppen haszn�lt�k a hangokat. Egy isten nev�nek ism�tl�se k�nt�l�sba fordult �t, amelynek saj�t dallama �s ritmusa volt. Az ilyen hangok, amelyeket okkult �b�c�kbol �ll�tottak �ssze, a M�gusok szerint magukban – azaz a rezg�seikben - hordozz�k az Erot. M�gikus rezonanci�kat keltenek �s seg�tik a ritu�l�t.

Val�sz�n�leg a kelt�k �s Druid�k hasonl� c�llal folyamodtak a zen�hez �s a hangokhoz, m�gpedig az Ogham �b�c� seg�ts�g�vel. Ezt a fajta M�gikus k�nt�l�st az ��r nyelvben “Amrun”-nak h�vt�k. A k�vetkezok p�lda kis betekint�st ny�jt ahhoz, hogy a Druid�k �s B�rdok hogyan alkothatt�k meg ezeket az �nekeket:

Anu – Danu – Brighid Dagda -a “ AAH NUUUU DAAH NUUUU BRIII Giiidd DAAACH Dahhhhh "

A druid�k, filik, b�rdok 12-20 �vig tanult�k saj�t kl�njuk/n�p�k eposzait, �nekeit, var�zslatait �s t�rt�nelm�t. Ezeket a munk�kat memoriz�lt�k, ez volt az egyik felt�tele a magasabb druida rendfokozat el�r�s�nek. A dalokat-sz�vegeket pontosan �s olyan m�ly �rz�ssel kellett eloadni, hogy a hallgat�s�g a B�rd szem�lyes var�zsa al� ker�lj�n, enn�lfogva �t�lje az esem�nyeket az elm�j�ben (vagy felid�zze mag�ban, tanuljon, k�telyeket oszlasson el, M�sodik L�t�st haszn�ljon stb.)