A kelta zene
Searles O'Dubhain írása alapján
A zene mágiája
Bárki, aki már foglalkozott mágiával tudja, hogy az rezgéseket és egyéb megfeleltetéseket foglal magába. Az analógiák tana szerint mindenhez hozzárendelhető szín, hang, forma, attól függően, melyik szféra uralja. A zene az egyik legjobban megfogható mágia, ami a mai világ sodró, felszínes életében elég jelentős szerepet játszik. A mágia a kortárs zenékben is jelen van, gondoljunk csak a VHK-ra. Néha velejárója egy koncertnek, máskor egyedül is megérint, amikor kedvenc zenéinket hallgatjuk. Napjaink modern vallási szervezetei előnyt is kovácsolnak a zenéhez kötődő mágiából annak reményében, hogy fejlesszék közösségi programjaikat. Ilyen a himnuszok éneklése, az orgonazene vagy a vallásos kórusművek hallgatása. A zene, ha engedjük, szinte minden helyzetben megváltoztatja tudatállapotunkat. A kelták is hasonló célból “használták”. Morgan Llwellyn's "Druids” c. muvében jó példákat találunk arra, a druidák hogyan alkalmazták a zenét a mágiában. A törzs druida vezetoje énekkel köszöntötte a felkelo napot, a falu népével együtt üdvözölte, hogy visszatért a Túlvilágról. Naplementekor újabb, ezúttal már búcsúdalt énekeltek. Ez a hagyomány még napjainkban is nyomon követheto néhány kelta területen és egyes Wicca covenek szertartásaiban. Ilyen mágikus üdvözlésre jó példa a “Carmina Gadelica” (Alexander Carmichael), mely mu tekintélyes forrása a mai és az osi kelta verselés és zenélés történetének.
A Hatalom Szavai
Sok mágikus rendszerben a “Hatalom Szavai” - lényegében az Istenek nevei - arra szolgáltak, hogy kimondásukkal rezgéseket keltsenek a Mágusban, ezzel hozzásegítve egy magasabb tudatállapot eléréséhez. E szavak szolgáltak arra is, hogy megnyissák az “Erőközpontokat”, vagyis a csakrákat. Ezen istennevek saját mágikus ábécéjükből épülnek fel, a természetes hangzást felhasználva, kiválasztva a megfelelő rezgésű betűt/szimbólumot. Például: “YHVH -Yod Heh Vahv He”.
A Druidák is hasonlóképpen használták a hangokat. Egy isten nevének ismétlése kántálásba fordult át, amelynek saját dallama és ritmusa volt. Az ilyen hangok, amelyeket okkult ábécékbol állítottak össze, a Mágusok szerint magukban – azaz a rezgéseikben - hordozzák az Erot. Mágikus rezonanciákat keltenek és segítik a rituálét.
Valószínüleg a kelták és Druidák hasonló céllal folyamodtak a zenéhez és a hangokhoz, mégpedig az Ogham ábécé segítségével. Ezt a fajta Mágikus kántálást az óír nyelvben “Amrun”-nak hívták. A következok példa kis betekintést nyújt ahhoz, hogy a Druidák és Bárdok hogyan alkothatták meg ezeket az énekeket:
Anu – Danu – Brighid Dagda -a “ AAH NUUUU DAAH NUUUU BRIII Giiidd DAAACH Dahhhhh "
A druidák, filik, bárdok 12-20 évig tanulták saját klánjuk/népük eposzait, énekeit, varázslatait és történelmét. Ezeket a munkákat memorizálták, ez volt az egyik feltétele a magasabb druida rendfokozat elérésének. A dalokat-szövegeket pontosan és olyan mély érzéssel kellett eloadni, hogy a hallgatóság a Bárd személyes varázsa alá kerüljön, ennélfogva átélje az eseményeket az elméjében (vagy felidézze magában, tanuljon, kételyeket oszlasson el, Második Látást használjon stb.)
|