Ezut�n fel kellett sz�llnia egy olyan kocsira, ahov� csak a megfelel� ember tudott felm�szni, fel kellett �ltenie azt a ruh�t, ami csak r� illett. Tal�n a legnehezebb pr�ba egy kanca megh�g�sa volt. (A l�nak feh�rnek, azaz fionnak kellett lennie, ami az �rekn�l besz�des n�v volt, a tud�st �s a beavatotts�got jelk�pezte.) Mivel a kir�lyjel�lt ekkor m�g �llatnak sz�m�tott, elm�letileg nem is lehetett probl�ma. V�g�l a le�lt kanca h�s�b�l f�z�tt levesben kellett a leend� kir�lynak megf�rdenie, majd pedig �gy ennie a levesb�l, hogy a kezeit nem haszn�lja k�zben.
James G. Frazer �gy �rja Az Arany�gban: "A r�gi �rek szerint, ha kir�lyaik megtartj�k az �s�k szok�sait, az �vszakok enyh�k, a j�sz�g szapora, a vizekben sok a hal, �s a gy�m�lcsf�k �gait al� kell t�masztani, hogy le ne t�rjenek a term�s s�lya alatt. Egy Szent Patriknak tulajdon�tott egyh�zi t�rv�ny az igaz kir�ly uralm�t k�s�r� j�t�tem�nyek k�z�tt "kedvez� id�j�r�st, nyugodt tengert, b�s�ges term�st �s gy�m�lcst�l roskadoz� f�kat" eml�t. Az asz�ly, a tehenek tej�nek elapad�sa, az el�gtelen gy�m�lcs- �s gabonaterm�s viszont a r�gi �rek v�lem�nye szerint csalhatatlan bizony�t�ka annak, hogy rossz az uralkod� kir�ly."
Miut�n a jel�lt uralkod�v� v�lt, a teljes siker �rdek�ben m�g be kellett tartania a geiseket, az erk�lcsi parancsokat is.
Frazer szerint: "�rorsz�g r�gi kir�lyainak, tov�bb� a n�gy tartom�ny, Leinster, Munster, Connaught �s Ulster kir�lyainak n�h�ny furcsa tilalomra vagy tabura kellett �gyelni�k; a k�zv�lem�ny szerint ezek szigor� megtart�s�t�l f�gg�tt a n�p �s az orsz�g, mind pedig a maguk boldogul�sa. �gy p�ld�ul �rorsz�g kir�ly�nak, ha Tar�ban, Erin r�gi f�v�ros�ban az �gyban fek�dt, nem volt szabad l�tnia a napfelkelt�t; tilos volt szerd�n Magh Breaghban lov�r�l lesz�llnia, napnyugta ut�n �tmennie Magh Guillinon, lov�t Fan-Chomairban megsarkanty�znia, Beltane (m�jus elseje) ut�ni h�tf�n haj�n v�zre sz�llnia, �s mindenszentek ut�ni kedden Ath Maighne-ben hagynia sereg�nek nyom�t. Leinster kir�lya nem ker�lhette meg szerd�n bal k�z fel� Tuath Laigheant, nem alhatott a Dothair (Dodder) �s a Duibhlinn k�z�tt oldalra hajtott fejjel, nem t�borozhatott kilenc napon �t Cualann s�ks�gain, vagy nem lovagolhatott �t Magh Maisteanon fekete pat�j�, piszkos lovon (...) Ha �rorsz�g kir�lyai szigor�an megtartj�k ezeket az el��r�sokat �s �gyelnek m�g sz�mos m�s szok�sra, amelyeket az �si gyakorlat k�nyszer�tett r�juk, akkor - �gy hitt�k - sohasem �ri �ket baj �s szerencs�tlens�g, s kilencven �vig �lnek an�lk�l, hogy �rezn�k az �regs�ggel j�r� hanyatl�st; sem j�rv�ny, sem m�s nagy szerencs�tlens�g nem fordul el� uralmuk alatt, az egyes �vszakokban kedvez�en alakul az id�j�r�s, �s a f�ld b�s�ges term�st hoz; m�g ha az �si szok�sokat semmibe veszik, d�gv�sz, �h�ns�g �s rossz id�j�r�s s�jtan� az orsz�got."
Ilyen geiseket minden magasabb rang� ember kapott sz�let�sekor a druid�kt�l. Ezeket a k�t�tts�geket - a v�gzet�ket - ahogy a t�rt�netekben olvashatjuk, a h�s�k mindig megszegni k�nyszer�ltek.
A kelt�kn�l minden h�rmass�g m�gikus jelent�s�g� volt. Ha valamit h�romszor elv�geztek, vagy h�rom szent dolgot tettek egym�s ut�n, az �r�k �rv�ny�nek sz�m�tott, hacsak egy m�g nagyobb m�gikus h�rmass�g meg nem t�rte. Hit�k szerint, amit �gy meger�s�tettek az a vil�g v�g�ig fennmarad.
A kir�lyv�laszt�s h�rom szent cselekedete, vagyis a k�z�s�l�s a feh�r sz�r� kanc�val, a f�rd�s a levesben �s ev�s az �llat h�s�b�l azt jelk�pezte a kelt�k sz�m�ra, hogy az orsz�g �s a n�p sorsa egy h�romszorosan is t�k�letes embert�l f�gg, aki minden tekintetben alkalmasnak nyilv�n�that� az uralkod�sra.

A k�s�bbi t�rt�netek m�sk�nt sz�molnak be a kir�lyv�laszt�sr�l. A legh�resebb kelta kir�ly, a dics� Arthur egy k�be z�rt kard, az Excalibur (Caliburn) megszerz�s�vel �rdemelte ki hely�t a tr�non. Sokak �ltal vitatott, hogy t�rt�nelmi szem�ly volt-e val�j�ban Arthur, vagy a kelta t�rt�netek r�v�n ker�lt be a k�ztudatba. Az, hogy legend�s h�s vagy val�ban l�tez� szem�ly, m�g nem der�lt ki, annyi azonban szinte bizonyos, hogy az V. sz�zadban �lt egy kelta f�n�k, aki t�bb mint harminc �vig tartotta t�vol az orsz�gt�l a sz�szokat, akik csak hal�la ut�n voltak k�pesek elfoglalni a brit kelt�k ter�leteit.
N�h�ny szerzetes t�rt�net�ben tal�lhat� eml�t�s r�la, t�bbek k�z�tt Nenniusn�l, aki tizenk�t csat�ja helysz�n�t is le�rta. A legutols�ban, a Badon-hegyn�l �ll�t�sa szerint Arthur egymaga 960 embert �lt meg.
Geoffrey Monmouth walesi szerzetes 1135-ben �rt t�rt�nelemr�l sz�l� k�nyv�ben is esik sz� Arthurr�l, �m val�sz�n�leg ez is kital�ci�, mert a camlanni csata d�tum�t 542-re tette, amikor Arthur m�r sz�z �ves lett volna. (Az 1150-es �vekben Monmouth �r�s�nak nyom�n k�ltem�nyek, majd 30 �vvel k�s�bb a cameloti v�r legend�ja is megsz�letett. A Szent Gr�lr�l sz�l� r�szt 10 �vvel k�s�bb �rt�k hozz�. Az id�k sor�n a k�p kieg�sz�lt Merlin figur�j�val, �s beleker�lt a t�rt�netbe a T� H�lgye is. )
A h�res t�rt�net azzal kezd�dik, amikor Uther Pendragon a kir�ly beleszeretett Gorlois, a cornwalli herceg feles�g�be, a sz�p Igrainebe (Ingerna). Miut�n Merlin, a druida seg�ts�g�vel felvette Gorlois alakj�t, teherbe ejtette az asszonyt.
A m�gus az �jsz�l�tt fi�t, Arthurt (Artus) r�gt�n Ectornak adta, hogy nevelje fel, mert f�ltette az ellens�gt�l. Uther �lland� csat�roz�sban �lt a nemesekkel, s miel�tt meghalt, csod�latos kardj�t, amit a T� H�lgy�t�l kapott, belesz�rta egy k�be.
Miut�n a tr�n meg�resedett, Merlin azt javasolta a csat�roz� nemeseknek, a t�li napfordul�kor h�vj�k Londonba az �sszes lovagot, tartsanak lovagi torn�t, majd ut�na k�s�relj�k meg kih�zni a k�b�l a kardot. Ezen a nagy esem�nyen jelen volt Ector, fia Kay �s vel�k Arthur is, mint Kay fegyverhordoz�ja.